Egy őrült thaiföldi túra margójára
Gondoltam, írok egy kis beszámolót egy mondhatni őrült túráról. De miért is őrült?! Mert 3 nap alatt 755 km-t megtenni robogóval valószínűleg már súrolja az extrém kategóriát! De én általában szeretem a nem hétköznapi dolgokat. Az egész ötlet onnan indult, hogy pár hónapja indítottam egy YouTube csatornát, ahol videókat osztok meg thaiföldi látnivalókról, eseményekről, érdekességekről és arról, milyen is az élet itt, Thaiföldön. Mivel iskolába járok Pattayán (épp a thai nyelvet tanulom), így a videóim nagy része Pattayáról szól. Gondoltam egy nagyot, és mivel péntektől következő szerdáig mindig szabad vagyok (nincs iskola), így kitaláltam ezt a kis túrát. Pattayából indultam a saját robogómmal, megálltam és meglátogattam számos előre megtervezett helyszínt és látnivalót. A helyszíneket az alapján választottam, hogy vagy még magam sem láttam, vagy már igen, de tudtam, hogy érdekes és érdemes róla forgatni újra. Továbbá fotózási helyszíneket is felvettem a listára, mert fotózom is.
Vasárnap reggel 6-kor indultam, mert az első célpont a Samut Prakanban tartományban található Ancient Siam volt, ami egy majdnem egy négyzetkilométeres szabadtéri múzeum, területének alakja majdnem megegyezik Thaiföld területének alakjával.
A rajta található 116 látnivaló (különböző híres szobrok, épületek) elhelyezése megegyezik valós helyükkel is Thaiföldön. Sok életnagyságú utánzat, de sok leméretezett. Maga a hely lenyűgöző, csak ajánlani tudom mindenkinek. A terület nagysága miatt ez egy egész napos program, ha nem akarunk csak végigfutni rajta. Én magam is eltöltöttem itt 4 órát.
Ha nem csak 3 napom lett volna mindenre, akkor valószínű maradok még pár órát, de mivel eléggé be volt osztva az időm, így indulnom kellett tovább.
Innen utam a kedvenc múzeumomba, az Erawan Múzeumba vezetett. Az Erawan Múzeum az épület tetején található óriási, háromfejű elefánt szoborról híres. Kötelező látnivaló mindekinek annak ellenére, hogy nem Bangkok központjában található. Itt is eltöltöttem vagy 2 órát, forgattam, fotóztam, majd irány a hostel, amit 3 napra foglaltam.
Kattints a képekre és nézd meg őket teljes nagyságban!
Rólam érdemes tudni, ha egyedül utazom, akkor általában hostelekben szállok meg, egész nap megyek, felfedezek, videózom, fotózom, így nem tudnám kiélvezni az extrákat, amiket egy szálloda adhat: medencét, wellness részleget stb. Számomra fontos, hogy legyen egy kényelmes ágyam és egy zárható szekrény, ahová a napközben nem használt dolgaimat rakhatom.
A 3 éjszaka 963 bahtba (kevesebb, mint 10 000 Ft-ba került), és a kis „kuckómban” volt tévé és széf is. A hostel neve: Matchbox Bangkok Hostel, kitűnő elhelyezkedéssel, a Sukhumvit útról nyíló egyik utcában található, így tömegközlekedés is könnyen elérhető. Bár ez számomra lényegtelen volt, mert saját robogóval utaztam. Lepakoltam, lezuhanyoztam, hiszen lassan 11 órája voltam „úton”, szomjaztam a pihenésre.
Naplemente után elindultam a Kínai negyedbe, mert tudtam, hogy ez az egyik tökéletes éjszakai célpont forgatás szempontjából. A Kínai negyed napközben is érdekes célpont, de este van igazán élet, sőt kifejezetten tömeg. 2 órát forgattam itt, majd újra a pihenés felé vettem az irány, hisz másnap is egész napos forgatás, fotózás várt rám.
Másnap reggel esett, a tervezett korai indulást eltoltam addig, amíg az eső el nem állt. Bíztam benne, hogy a nap hátralévő részében már nem fog esni többet, szerencsére így is lett. Az első célpont a legkedvesebb bangkoki templomom, a Wat Saket, más néven a Golden Mount (Arany hegy) templom volt. Ahogy a neve is sugallja, egy domb tetején helyezkedik el, így Bangkok több pontjáról is jól látható, a tetejéről pedig fantasztikus kilátás nyílik a fővárosra. Forgatást követően a Sárkány templom (Wat Samphran) felé vettem az irány, ami jó 40 km-re található a Wat Sakettől. 40 perc kellett, mire odaértem, nagy szerencsém volt, mert alig voltak a helyszínen. Mindig jobban szeretem, ha nincs tömeg, ilyenkor jóval könnyebb forgatni. Ez egy olyan helyszín volt, ahol még nem jártam ezelőtt, de rengeteg videót láttam már róla, úgyhogy ideje volt végre meglátogatni.
A templom egy 17 emeletes, 80 méter magas épület, aminek oldalán egy hatalmas kígyó tekereg. Már a távolból is fantasztikus látvány, de amikor mellette vagy, akkor nyűgöz csak le igazán a méreteivel. A sárkány maga a „lépcsőház”, amiben fel lehet jutni az épület tetejére. Azért tettem a lépcsőház szót idézőjelbe, mivel a belsejében nincs lépcső, ez egy folyamatosan emelkedő folyosó. Olyan, mintha egy dombra sétálnánk fel, csak nem látod, hol a vége, mert a kígyó tekeredik és nehéz megmondani, hol tartasz. Csak remélni tudod, hogy közel a teteje… Egy egészséges és kiadós séta, mire feljutsz, nekem a fotós/videós felszerelésemmel együtt kifejezetten az volt. De a tetején a látvány mindenért kárpótol! Itt is eltöltöttem két órát, és a sárkánytemplom mellett a másik épület tetején egy hatalmas Buddha szobrot is megcsodálltam. Mindezt egy kis kitérővel, de mindenkinek ajánlom, aki valami különlegeset szeretne látni errefelé.
Innen utam a Wat Paknam Phasi Charoen templomhoz vezetett, ahol Bangkok legnagyobb ülő Buddha szobra található.
A szobor 60 méter magas és 40 méter széles. Lenyűgözőek a méretei, valami fantasztikus látvány élőben.
Itt nem forgattam annyit, leginkább drónnal készítettem pár snittet és pár fotót, majd a Wat Arun templom (A Hajnal Temploma) következett a sorban. Itt készült pár jobb éjszakai felvétel. Innen pedig a Wat Sakethez is visszatértem, hogy készíthessek pár éjszakai dronos fotót és felvételt. Már csak a vacsora és a pihenés volt hátra, szintén sok látnivalót tartogattam a következő napra.
A következő napot korán indítottam, 6 óra után nem sokkal már úton voltam az első célpont felé, a híres Maeklong vasúti piac (másik nevén Rom Hup piac) várt rám, ami 80 km-re volt a szállásomtól, ezt az utat robogóval 1,5 óra alatt tettem meg.
Ez az a piac, ahol a vonat a piacon halad keresztül, ilyenkor az árusok behajtják a napellenzőiket és visszahúzzák az árujukat, hogy a vonat el tudjon haladni. De itt nagy a tömeg! Számítottam rá, de élőben azért mégis meglepett. Próbáltam forgatni több-kevesebb sikerrel, bár próbáltam a legkevésbé láb alatt lenni, mindenkire tekintettel lenni, de ez visszafelé kevésbé működött, így kevesebbet is forgattam, mint terveztem.
Innen egyenesen átmentem az Amphawa-i úszópiacra, de sajnos feleslegesen. Teljesen elfelejtkeztem róla, hogy ez a piac hétvégi piac, én pedig épp kedden próbálkoztam. De nem adtam fel, nem akartam úszópiaci felvételek nélkül maradni, így átrobogóztam a Damnoen Saduak úszópiacra, ami innen csupán 14 km-re található. Szerencsére nyitva volt és tömve turistákkal. A forgatást itt pótoltam be. A visszafelé utat sikerült úgy megterveztetnem, hogy a Google Maps egy pálmafaültetvényre vitt. Jól nézett ki így, nem bántam, ezért drónnal repültem egy keveset pár felvétel erejéig.
Újra a szállásra érkeztem, zuhanyzás, majd kis pihenés következett. Estére volt két tervem fotózásra az utolsó estémen, másnap már Pattaya felé indultam haza. Megörökítettem a Mahanakhon toronyot, innen pedig Bangkok szélén a Bhumibol hídnál is fotóztam. A két célpont között 15 km volt, utána vissza a szállásra, ami újabb 11 km. Így Bangkokon belül kb. 40 km-t robogóztam csupán két fotós helyszínért. De megérte. Fotózás után összekészültem, mert másnap délelőttre terveztem a hazaindulást, hogy hazaérjek szerdán délután 4-re az órámra.
Kattints a képekre és tekintsd meg őket nagyban!
A másnapi úton egyszer megálltam Bangkok szélén, mert pont ott repültek el felettem a Suvarnabhumi reptérről felszálló gépek, amikről készítettem pár fotót. Az út eseménytelen volt, azt leszámítva, hogy jó 10 km-re a házunktól és szerencsémre csak 1 km-re egy benzinkúttól kifogyott a benzinem. Sosem fordult még elő velem, pedig már 10 000+ km-t robogóztam itt Thaiföldön. Most viszont egy kicsit elszámoltam magam. Így szépen tolnom kellett a benzinkútig. Majd onnan újra robogtam hazáig.
Összefoglalásként azt mondhatom, hogy jó „kis” túra volt. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű, de a végére rendesen elfáradtam. Akárhonnan nézzük, 755 km-t robogóztam 3 nap alatt, ami barátok között is 250 km/nap átlag. Fárasztó volt, de minden pillanatát élveztem. Sikerült olyan helyekre is elmennem, ahol eddig még nem jártam. Forgatni érdekes és izgalmas helyeken. Sikerült olyan fotókat készítenem, amikre rágóta vágytam.
Kinek ajánlom ezt a túrát?
Mindenkinek, aki van annyira őrült, mint én, aki szereti a kihívásokat, szereti, hogy a robogó miatt hatalmas szabadságot kap, oda megy, ahova akar. Igaz, ez most egy inkább tervezett túra volt, ami a forgatás köré épült, de nagyon élveztem. Lesznek még biztosan hasonló kiruccanásaim, mert Hua Hinbe is saját robogóval tervezek eljutni (tőlem 324 km-re van, szemben az öböl másik partján, de nincsen direkt kompjárat), illetve Koh Chang szigetére is (tőlem 271 km-re). A legnagyobb, legőrültebb tervem év végére, amikor már hűl az idő, és talán már az iskolával is végeztem, hogy innen Pattayából egészen az arany háromszögig szeretnék menni, ami a Myanmar, Laosz, Thaiföld hármashatára. Innen kb egy 1 000 km-es túra, de ha magamat ismerem, jóval több…, mert úgy tervezem, hogy minden útba eső érdekes és különleges dolgot megnézem és forgatok róla.
Remélem, ez a kis beszámoló inspirációként szolgált egy következő thaiföldi utazáshoz, vagy egy hasonló őrült túrához, aminek élményei felülmúlhatatlanok.
Stevee
